A Hévízi ortodox egyházközséget híres magyar gyógyfürdőhelyen 2012 őszén alapították az “Életet adó forrás” Istenszülő ikonja tiszteletére. Az egyházközség alapítását Magyar Egyházmegye részeként az Orosz Ortodox Egyház Szent Szinódusa még abban az évben december 26-i ülésén hagyta jóvá.
Létezik egy olyan vélemény, hogy egy gyógyüdülőhely, ahol az emberek pihennek, szórakoznak, vagy éppen termálvizes terápiás kezeléseket kapnak, nem a legjobb hely az igehirdetésre, de egészen másról tanúskodik az a történelmi precedens, amikor az ürömi templom parokusai, Vaszilij Voytkovsky, Konstantin Kustodiev, valamint Feofan Kardasevich a XIX század végén a liturgikus élet első szervezői lettek az Osztrák-Magyar monarchia üdülőhelyein, és szolgáltak Karlovy Varyban, Marianskie Lazneban, valamint Meranoban. Több mint egy évszázaddal később ugyanilyen megbízást kapott Nykoláj Kim protoijerej is, az ürömi templom egy másik parókusa, aki 2001-2010 között indította újra az ürömi istentiszteleteket, amikor a Magyar Egyházmegye kormányzó főpapja 2012. december 28-i rendeletében megbízta őt egy ortodox egyházközség gondozásával Hévíz üdülőhelyén.
Az újonnan megalakult egyházközség első éveiben a templom építésének terve távoli célnak tűnt, és kitartó imádság tárgya volt. Mivel nem volt saját temploma, az egyházközség az egyházi naptár szerinti istentiszteleteket Nyugat-Magyarország különböző részein – Hévízen, Keszthelyen, Tihanyban, Kaposváron, Zalaegerszegen, nyáron pedig főként Zalavar városának közelében található Múzeum komplexumban végezte. A több mint ezeréves történelemre visszatekintő Zalavár – korábbi nevén Blatnograd – egykor szláv fejedelemség fővárosa volt, ahol az apostolokkal egyenlő Szent Cirill és Metód hirdették az igét. 2009-ben ásatások során itt találták meg a glagolita ABC-vel készült írásokat tartalmazó agyag cserepeket, ami egy értékes dokumentum annak igazolására, hogy valóban létezett az első szláv tanítók iskolája, ami korábban már ismert volt e nagy szentek életleírásából. Zalaváron az ősi templom helyén épített modern katolikus emlékkápolnában a helyi katolikus közösség, valamint a Zala megyei adminisztráció hozzájárulásával, a hévízi egyházközség ortodox ikonosztáziont állított fel, amelyen az Istenszülő Hét nyilas (avagy A gonosz szíveket meglágyító) ikonja található. Az ikon ünnepén – az idén június 14-én, Pünkösd utáni első vasárnap, mindenszentek napján – arról emlékeztünk meg, hogy 4 hónap telt el a hévízi ortodox templom építésének megkezdése óta. Nikoláj Kim atya február 15-én kérte az Úr áldását az építők munkájára.
De az építendő templom körvonalai először krétával a földre rajzolva jelentek meg, 2019. december 27-én az alapkő letételének szertartásán, a majdani oltár helyén. A templom alapítását kormányzó főpapunk Márk metropolita celebrálta, Hévíz polgármestere, Papp Gábor úr jelenlétében.
Az egyházközség alapítása is Márk metropolita nevéhez fűződik, első magyarországi szolgálata idején, az építési telket Tyihon érsek alatt vásárolták meg, a leendő templom tervét pedig Antonyij metropolita hagyta jóvá. Vanza László magyar építész nemcsak művészeti albumokból tanulta az ortodox építészetet, hanem Hilarion metropolita könyveiből is, aki 2003-2009 között állt a Magyar Egyházmegye élén. Így a Magyar Egyházmegye szinte valamennyi kormányzó püspöke hozzájárult egy új ortodox templom építéséhez Hévízen, a magyar kormány pedig 2017 februárjában biztosította az építéséhez szükséges anyagi forrásokat.
Az építkezés megkezdése után a nagy keresztény ünnepek – Húsvét és Pünkösd – alkalmával az épülő templom alapzatán tartottak istentiszteleteket. 2020-ban a Nagyböjt és a Húsvét a koronavírus-járvány nehéz időszakára esett. A karantén korlátozásai azonban nem akadályozták meg az építkezés megkezdését, az építési területet hivatalosan egy hónappal a világjárvány bejelentése előtt nyitották meg, és további munkálatok terv szerint zajlottak megszakítás nélkül, állandó műszaki ellenőrzéssel, a fővállalkozó és a megrendelő képviselőinek rendszeres munkaüléseivel, ellenőrök és tervezők részvételével.
A közösségi istentiszteleteket azonban az állam és a helyi hatóságok tiltották a karantén alatt, így a húsvéti liturgiát csak három ember – Nyikoláj Kim parókus, Vajna-Éliás István diakónus, valamint az egyházközségi Tanács titkára, Jelena Peters, mint kórustag – részvételével tartották. Ezt az egyedülálló, történelmileg első istentiszteletet a hévízi templomban minden egyházközségi tag láthatta online adásban. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk az építők erőfeszítéseiről, akik megszakították a munkát Nagypénteken az ünnep előestéjén, szombaton pedig előkészítették a területet, hogy el lehessen végezni a húsvéti szertartást.
Pünkösd napjára a magyarországi karantén-korlátozások enyhültek, a szabadtéri istentiszteleteket pedig mindenhol engedélyezték. Az állandó hívőkkel együtt az építők is részt vettek az ünnepi szertartáson az építés alatt álló templom falain belül, amely önmagában is fontos eseménnyé vált az ortodox közösség életében. Az istentisztelet után a hívők – egyházközségi tagok és építési szakemberek egyaránt – terített asztalnál folytatták az ünneplést.
[youtube=https://youtu.be/PrelqJ67h94]
*
