Tisztelt Egybegyűltek! Mindenekelőtt szeretettel gratulálok az ortodox közösség életében bekövetkezett, óriási jelentőséggel bíró eseményhez, a kereszt felhelyezéséhez. Hosszú út, sok-sok fáradságos munka, egyeztetés, tervezés vezetett el idáig, ezúton is elismerésemet szeretném kifejezni mindazoknak, akik közreműködtek. Kereszt nélkül nem létezhet Isten háza, ez a nyolcágú kereszt, melyet ortodox műhelyekben készítettek, ezt hivatott hirdetni.
Tisztelt ünneplő közösség!
Hévíz városa nevében külön is üdvözlöm a jeles eseményt.
Köszönöm a Magyar kormánynak, hogy támogatták az építkezést és megtiszteltetés számunkra, hogy településünket választották az építkezés helyszínéül!
Hévíz mindig is befogadó településnek számított, biztos vagyok benne, hogy sajátos adottságaiból fakadóan válhatott mindenkor nemzetek, vallások találkozóhelyévé is.
Alig tudunk felsorolni olyan európai nemzetet, mely ne képviseltette volna magát nálunk, és igaz ez világviszonylatban is. Az orosz ajkú közösségek pedig kiemelten nagy számban voltak és vannak jelen városunkban, nem véletlen, hogy az orosz ortodox egyházmegye már hosszú évek óta tartott eddig is miséket Hévízen.
Úgy vélem, minden keresztény vallási közösség békésen tud élni egymás mellett itt, Hévízen.
Tőlünk, magyaroktól ez nem is esik távol. Hiszen már első királyunk, a szentté avatott István is ezt írta fiának, Imre hercegnek az Intelmekben: A vendég és jövevény népekben oly nagy haszon vagyon […]. Mert a mint különb-különbféle tartományok széléről jőnek a vendégek, különb-különbféle szót és szokásokat, fegyvert és tudományt hoznak magokkal, a mi mind a király udvarát ékesíti és teszi nagyságosabbá […]. Lám, gyönge és törékeny az egynyelvű és egyerkölcsű ország”.
Tudjuk, hogy a római katolikus vallás Szent István korától államvallásnak számított, ám ez nem jelentette azt, hogy minden más vallás gyakorlása törvénybe ütköző lett volna. Hazánk a különböző vallások találkozási pontja volt mindig is. Tőlünk keletre már nincs olyan ország, ahol a lakosság többsége katolikus lenne, és tőlünk nyugatra nincs, ahol ortodox. Nálunk északabbra nem jutott el az iszlám, délebbre pedig a protestáns vallás.
Ezt az istváni türelmet, befogadást tapasztalhatjuk Hévízen is. Római katolikusok, evangélikusok, reformátusok, adventisták, ortodoxok jól megférnek egymás mellett, felekezeteik rendszeresen miséznek, ünnepeinken a történelmi egyházak képviselői mindig jelen vannak. Épp ezért fogadtuk nyitottan az ortodox templom építésének gondolatát is, és örömmel vettünk részt két éve az alapkő elhelyezésének ünnepén. Örülök, hogy az ortodox egyházmegyének sikerült olyan telket vásárolnia, amely ideális az építkezéshez, és annak is, hogy a magyar kormány 400 millió forint támogatásával fel is épülhetett ez a templom.
Külön köszönetemet fejezném ki Soltész Miklósnak, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárának, aki folyamatosan figyelemmel kísérte a templom sorsát, és gyakran tett személyes látogatást is az építkezésen. Kívánom, hogy az ortodox közösséget sokáig tudja szolgálni, sok orosz ajkú vendégünknek adjon a lelki töltődésre is lehetőséget ez a csodálatos templom!
