Az Orosz Orthodox Egyház a Julián – naptár szerinti augusztus 1. napján (a Gergely- napgtár szerinti augusztus 14.) kezdi el a Nagyboldogasszony böjtöt. Ez a böjt egy 9. századi bizánci egyháztörténeti eseménnyel kezdődik. Ezen a napon ünnepélyes Istentisztelet keretében a Szent Kereszt darabjait kihozták a császári kincstárból, és a Nagy Templomban (Szent Bölcsesség Temploma) helyezték el, hogy mindenki hódolhasson előtte, és imádkozhasson. A Szent Kereszt egészen Nagyboldogasszony ünnepéig, augusztus 15. napjáig (Gergely- naptár szerint augusztus 28.) volt kitéve a nyilvánosság elé. Ezt az eseményt a 12-13. században a többi Orthodox Egyház is el kezdte megtartani. Ezen időszak alatt rövid, de szigorú böjtöt tartunk. Ez a Nagyboldogasszony böjt. Ilyenkor csak növényi eredetűvel táplálkozunk, és vigasságot nem rendezünk. Az Isten felé fordulás, a bűnbánat az imádság időszaka ez. A Színeváltozás ünnepén engedélyezett a hal fogyasztása, hétvégenként pedig a bor.
Böjtölésünk mindnyájunknak legyen áldott!
