Az idei Április volt az elmúlt 20 év leghidegebb áprilisa, még a hónap utolsó dekádjában is voltak éjszakai fagyok és rekord alacsony hőmérséklet az ország északkeleti részén. Szerencsére a hidegfront nem érintette túlságosan a térségünket, mert a kupola betonzsaluzatának megszilárdulása idején fontos a kedvező időjárás. Ott, a kupola tövében örökre megmarad a mi imánk: “Ments meg és őrizd meg, Uram!”.
A tető építésének befejezéséhez a különböző ortodox országokban – Ukrajnában, Moldovában és Romániában – előkészítő munkálatok folynak: a gyár fakeretes kupolát gyárt, az ortodox műhelyekben az építész által meghatározott méretek szerint nyolcágú keresztet állítanak elő, megszervezik a megrendelt rézlemezek szállítását a tetőhöz.
Amíg a kupola épül, addig csak a tervező, Váncza László projektjének vázlatain láthatjuk. A kupola négy klasszikus változata közül az ortodox építészetben – a gömb, a sisak, az hagyma és a sátor – az egyházi építészet szakértőjével, Andrej Jurevics főpappal folytatott konzultációt követően a sisak alakú, az ősi orosz stílusnak megfelelő templomot választották. A sisak alakú templomi kupola megtalálható a Mongólia előtti időszak építészetében a XIII. század közepéig. Jelenlegi templomunk prototípusa az 1130-ban felszentelt Szent György-Székesegyház volt a velikiy-novgorodi kolostorban. A kupola sisak alakú képe Szent Pál szavaira utal: “Öltsétek fel Isten teljes fegyverzetét… és vegyétek fel az üdvösség sisakját, és a lelki kardot, amely az Isten igéje” (Ef 6:11,17). Ilyen kupolák díszítették az ókori Oroszország számos templomát. Az ilyen templomokra emlékeztetnek bennünket a “templomharcosok”, “templomvédők” kifejezések. Emlékeztetjük a híveket arra, hogy az ortodox egyház harcos egyház; tagjai állandóan küzdenek a bűnnel. A sisakkupolás templomok legtisztább példája a vlagyimiri Nagyboldogasszony-székesegyház (XII. század) és a moszkvai Kreml Nagyboldogasszony-székesegyháza (XV. század), amelyet ennek mintájára hoztak létre.
Az ortodox kupolák jellemzőiről és a templomépítészet ezen elemének történelmi példáiról a “Templomkupola – történelem, nézetek, szimbolika” című filmben.
Tanulságos, hogy éppen ezen a héten, Április 28-án jelent meg az interneten a Magyar Építőművészek Fórumán Golda Jánosnak, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA, 2013 óta rendes tagja) “Gondolatok a hévízi ortodox templom építése kapcsán…” című tudományos cikke. A modern építészet szakemberének, gyakorlati szakemberének és teoretikusának cikke Váncza László építészeti projektjéről és annak sikeres megvalósításáról nyitja meg a vitát. Gratulálunk az építésznek és az egész Váncza Művek építészcsapatnak a szakmai társaság szimpatikus figyelméhez, és sok sikert kívánunk a további munkájukhoz!
Gratulálunk mindenkinek Krisztus közelgő feltámadásának ünnepén, adjunk hálát az Úrnak azért, amit már kaptunk, és imádkozzunk az építkezés sikeres folytatásáért!
Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánunk az építőknek!
[flickr_set id=72157719067699554]
Jelena Peters fotója.