A népszerű orosz nyelvű, Magyarországról szóló magazin „Magyarország Önöknek” következő számában, az ortodox rovatban megjelentették a Hévízi plébániatemplom rektorának, Nyikoláj Kim protoerej cikkét „Az elsõként elhívott apostol – Hévíz védőszentje” cimmel. A cikkből megtudhatjuk, hogyan jutott a plébánia nemrég a felbecsülhetetlen értékű szent ereklyéhez – Szent András relikviájának egy darabjához, akit Héviz és a környező települések lakói évszázadok hosszú sora óta égi védőszentjüknek tartanak.
Alább a cikk szövege olvasható:
Szent András Apostol – Hévíz védőszentje
Minden évben, Húsvét előtt, a Nagy Hét Pénteki napján, amikor a Szűzanya „Életadó Forrás” ikonjának napját ünnepeljük, minden ortodox templomban vízszentelő imádságot tartanak. Ennek az ikonnak a tiszteletére elnevezett Hévízi plébánia papjai és hívei, egybegyűltek a Magyar Ortodox Egyházmegye által megvásárolt telken, amelyre az ortodox templom épül.
A plébánia vezetője , Nyikolaj Kim protoierej és Vajna – Éliás Stefán diakónus vízszentelést tartottak a Szűzanya ünnepelt ikonja előtt, majd szentelt vízzel hintették meg az épülendő templom helyét. Nagyon fontos esemény, hogy ezen a napon a plébánia hatalmas Szent Ereklyével gazdagodott – Szent András Apostol relikviájával, akit Hévíz város mennyei védőszentjének tekintünk. Az ereklyét a történész, restaurátor és a Magyar Habsburg Ház titkára, Papp – Seremetyev János úr adományozta.
Hévíz város történelmét kutatva, észlelhetjük, hogy ez a hely Szent András Apostolhoz kötődik. Tehát 1946-ig, amíg a helyi lakosság és Egregy falu összeolvadása nem következett be Hévíz néven, a települést Hévíz – Szentandrásnak hívták, még korábban pedig Szentandrás – páhnak.
A páh szó (többes száma- páhok) a környező települések nevében található (Alsópáhok, Felsőpáhok), ez a bőripar egyik szakterülete, az akkori helyi lakosok foglalkozását jelzi. Ilyen megnevezése a területnek az 1328 március 28-án kelt oklevélből ismert, melyben a veszprémi elöljáróság a Gyimesi Várnagy, Magyar Pál tulajdonjogát ismeri el Szentandrás -páh falu felett. Az oklevél megjelöli a lakott település határait, itt említenek először Hévíz nevű helyet, – locus vulgarites Hewyz dictus.
Később, 1696-ban a település neve Nemes-szentandrás lett. Az információt Hévíz szentandrási külvárosáról, mely szerint az 1778-as népszámláláskor ott 160 férfi és 60 család élt itt, szívesen osztotta meg Szántó András úr, helytörténész, a település katolikus templomaira vonatkozó további adatok a Veszprémi Érsekségen találhatók.
Az 1369-re vonatkozó leírások szerint ismeretes, hogy abban az időben volt egy kis kőtemploma Szent Andrásnak keleti tájolással, harang nélkül, mely a korai XIII-ik században épült, napjainkig sajnos nem maradt fenn, azonban 1896-ban, a Millenniumi Ünnepségek Évében a helyére harangtornyot építettek és Szent András haranglábnak nevezték el. Később, 1966-ban, hozzáépítettek egy új katolikus templomot, Vándor Ferenc projektjét, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére, amely 1999-ig működött, helyére házat építettek, melyben most a Mária Terézia Idősek Otthona található. Mind a mai napig az utcát, ahol réges – régen Szent András temploma állt, Szent András utcának hívják, belé torkollik egy kis utcácska, a Templom Köz. Ezen az utcán kívül, Szent András nevét viseli Hévíz legrégibb Reumatológiai Klinikája, melyet a XVIII-ik században a Festetics Grófok alapítottak, és 1952 évben államosítottak.
A nagyhatalmú Festetics arisztokrata család nevéhez kötődik még egy katolikus kápolna, melyet 1870-ben építettek az új, fejlődő üdülőhely látogatói részére. Szent Taszilóról, Festetics Taszil Gróf ( 1850-1933 ) – Festetics György (1815 – 1883 ) fia -mennyei védőszentjéről kapta a nevét. Ez a család virágoztatta fel a Hévízi Tó közelében létesült egészségmegőrző – és gyógy központot. A fürdő kibővítésére vonatkozó tervek megvalósítása a Veszprémi Püspökséggel 1857 és 1858 közt létrejött cseremegállapodás jóvoltából válhatott valóra, melyet tíz év elteltével kötöttek meg. Az új üdülőhely terjeszkedése, és az üdülők számának emelkedése miatt a Szent Tasziló kápolna 1940-ben az önálló Plébánia temploma lett, saját parókiával együtt. Azonban, amikor 1964 -ben a tó közelében megkezdődött a szanatórium komplexum és a téli fürdők építése, mint a fejlesztési tervbe nem illőt, a kápolnát lebontották, és helyette a Szent András harangtoronynál építettek templomot, mint már fentebb említettem.
Az elmúlt évtizedben Hévízen két új katolikus templom jelent meg: Egregyen a Jézus Szíve templom ( gyakran nevezi „ Fradi Templomnak” a nép mert zöld a színe, és így a magyar foci csapatra , a Fradira emlékeztet) , 1995 -ben szentelték fel, és Hévíz legfőbb katolikus temploma, a Szentlélek katedrális, melyet 1999 Szeptember 9 – én szenteltek fel. ( építész : Bocskai János ). Ezekben a templomokban, amíg az ortodox közösség nem rendelkezik saját templommal, néha a helyi ortodox plébánia tart Istentiszteletet, amely alatt imák zengenek Szent András Apostolhoz, Hévíz város védőszentjéhez. Örömódáinkban Szent András Apostol mint ” Krisztus első apostola, a Szent Evangélium prédikátora, Oroszország isteni lelkű megvilágosítóját „ dicsőítjük. A régi történet az Apostol prédikációjáról a későbbi Szent Oroszhon földjén a hozzá fűződő különleges kapcsolathoz vezetett az Orosz Birodalomban, így a Szent András Rend lett a legmagasabb hivatalos állami kitüntetés, az András Keresztes zászló pedig az Orosz Haditengerészet flottájának lobogójává vált.
A Hévízi tó, melyen minden évben az ortodox hagyományok szerint megrendezésre kerül a vízszentelés az Úr Megkeresztelésének Ünnepén, szintén András Kereszttel szenteltetik meg – a fürdő területén Szent András Apostol modern szobrát láthatjuk. ( V. Majzik Mária szobrászművész alkotása 1999 )
[flickr_set id=72157710522122228]