Az „Ó- és Újszövetség” kifejezés a Szentírás könyveire vonatkozóan arra utalnak, hogy egyes könyvek Krisztus előtt, míg mások, Krisztus születése után íródtak. Megfogalmazhatjuk úgy is, hogy azt a történelmi eseménysort beszélik el amelyben az Isten „Ó és Új szövetségre lép az emberiséggel. Az időrendi megkülönböztetést tartalmi alapon is beláthatjuk, hiszen az Ószövetség legfontosabb mondanivalója az, hogy Isten megígéri a Megváltó elküldését az embereknek, felkészítette őket az Ő fogadására. Ez a felkészítés a kinyilatkoztatáson keresztül, a prófétákon és előképek útján valósult meg.
Az Újszövetség centrumában az Isten által elküldött Isteni Megváltó áll, Isten Egyszülött Fia, Jézus Krisztus.
Ezek után vizsgálatunk tárgy legyen, a Szentírási kánon.
Jeruzsálemi Szent Kirill, Nagy Szent Atanáz, Damaszkuszi Szent János 22 ószövetségi könyvet ismer el, ahogy ezt a zsidók tették,mivel hogy Pál apostol azt írja a Rómaiakhoz írt levelében, hogy „Mi akkor a zsidók előnye….? Elsősorban az, hogy az Isten rájuk bízta igéit.” (Róm 3,1) Vagyis, az Újszövetség keresztény Egyháza az ószövetségi könyveket a zsidók Ószövetségi Egyházától vette át.
Jeruzsálemi Szent Kirill és Nagy Szent Atanáz a következőképpen számozzák az ószövetségi könyveket:
1. Teremtés, 2. Kivonulás, 3. Leviták, 4. Számok, 5. Második Törvénykönyv, 6. Józsué Könyve, 7. Bírák Könyve és ennek a kiegészítésekéntRuth Könyve, 8. Királyok első és második Könyve, mint egyetlen könyv két része, 9. Királyok harmadik és negyedik Könyve, 10. Krónikák első és második Könyve, 11. Ezdrás első és második Könyve, vagy ahogy a görög felirat ez utóbbit jelöli, Nehemiás Könyve, 12. Eszter Könyve, 13. Jób Könyve, 14. Zsoltárok Könyve, 15. Példabeszédek (Salamon), 16. Prédikátor Könyve (Salamon), 17. Énekek Éneke (Salamon) 18. Ézsaiás próféta Könyve, 19. Jeremiás próféta Könyve, 20. Ezékiel próféta Könyve, 21. Dániel próféta Könyve, 22. Tizenkét próféta Könyve.
Az fenti felsorolásban észrevehetjük, hogy nem szerepel Jézus, Sirák fia Könyve, Báruk Könyve, Tóbiás Könyve, Eszter Könyve, Salamon Bölcsessége, Jeremiás levele, vagy Makkabeusok első és második Könyve. Ennek az okaaz, hogy ezeknek az írásoknak az eredeti héber szövege nincs meg, és keletkezésük is későbbi. Ezen az alapon szokás a nyugati kultúrkörben ún. másodkanonikus könyveknek nevezni őket. Azonban, az Orthodox Egyházban ezek a könyvek is elfogadottak, Istentől eredő írások, melyeket Nagy Szent Atanáz tanítása szerint az atyák elsősorban az egyházba betérők számárajavasolták olvasásra.
Természetesen felmerül a kérdés, hogy a mai Biblia kiadások egységes felosztása szerint az Ószövetség 39 könyvet tesz ki. Vajon miért van ez? A válasz egyszerű. Az eltérés abból adódik, hogy külön számolják az egybe tartozó írásokat. Tehát a Királyok Könyve nem egy, hanem négy különálló részként szerepel, a Tizenkét próféta Könyve nem egy, hanem tizenkettő, stb. Vagyis, pusztán számozásbeli és nem tartalmi a különbség.
Az Orthodox Egyház gyakorlatában a Szent Írást tartalmuk szerint négy csoportra oszthatjuk. Tehát vannak
1. Törvényhozó könyvek, ezek képzik az ószövetségi Szentírás alapját,- vagyis Mózes öt könyve.
2. Történeti könyvek amelyek mindenek előtt az Istenfélelem történetét tartalmazza. Ide a Bírák, Rút, a Királyok, a Krónikák, Ezdrás, Nehemiás stb. Könyvei tartoznak
3. Tanítói könyvek, melyek az Istenfélelemre oktatnak. Ide tartozik például Jób Könyve, Zsoltárok Könyve, Salamon Könyvei.
4. Prófétai könyvek, melyek az elközelgő időkről szólnak, kiváltképp Jézus Krisztusról. Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel és a tizenkét prófétatartozik.
Az Újszövetség könyvei ugyanilyen módon csoportosítható.
1. Törvényhozó könyvek az Új Szövetség alapját képezik a az evangéliumnégy könyve, Máté, Márk, Lukács és János által írottak. Az „evangélium” szó jelentése örömhír. Ugyanis az ember számára nem létezik nagyobb örömöt jelentő hír annál, hogy a Megváltó Isten elérkezett hozzánk, meghalt értünk a kereszten, feltámadt, felment a mennybe és az örök üdvösséget elhozta mindnyájunknak. Ezért hangzik el az Egyházunkban az Evangélium felolvasása előtt és után azt az örömteli felkiáltást: „Dicsőség Néked, Uram, Dicsőség néked!”
2. Történeti könyvek: az Új Szövetségi Szentírás egyetlen történeti könyve az Apostolok Cselekedetei.
3. Tanító könyvek a hét egyetemes levél, amit azért hívunk így, mert az egész egyházhoz, és nem egy közösséghez íródta. Tehát Jakab apostolt levele, Péter apostol két levele, János apostol három levele, Júdás apostol levele sorolható ide. Természetesen Pál apostol tizennégy levele is az egyház tanító könyveihez tartozik. Megnevezés szerint a Rómaiakhoz, két levél a Korintusiakhoz, Galatákhoz, Efezusiakhoz, Filippiekhez, Kolosszeiekhez, két levél a Theszalonikaiakhoz, két levél Timóteushoz, Tituszhoz, Filemonhoz és a Zsidókhoz írt levél tartozik ide.
4. Prófétai könyve az Új Szövetségnek, János apostoltól származóJelenések Könyve. Ez a könyv tartalmazza azt a titkos jövőt, amely Krisztus Egyházára és a világra vár.
A Szentírás olvasásakor be kell tartanunk néhány nélkülözhetetlen szabályt, mint például a) az Írás felolvasása csak mély áhitattal, és imádsággal történhet,folyamatosan emlékezve az Ő jelenlétére, mert ez Isten szava, b) tiszta szándékkal, nyitottsággal fogadjuk az eszmei tanítást, hitbeli megerősödésünkre és a jótettek véghezviteléhez, c) helyesen érteni a tanítást az Orthodox Egyház és a szent atyák tanításával összhangban lehetséges.
Amikor az Egyház az Isteni kinyilatkoztatásttanítja embereknek, akik nem ismerik Őt, megismerteti az Írásban rejlő bizonyító jeleket is, hogy megértsük, ez valóban Istennek szava és igéje. Így például 1) a Szentírás tanításának magasrendű volta tanúsítja azt, hogy nem lehet az emberi elme szüleménye, 2) a Szentírásból származó tiszta tanítás bizonyítja, hogy Isten legtisztább értelméből származik, 3) a megvalósult, beteljesedett próféciák is tanúsítják a Szentírás Isteni eredetét, például Ézsaiás próféta jövendölése Krisztus születéséről. Emlékezzünk Máté evangélista mit ír evangéliumában: „Mindez azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által: Íme a szűz foga méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek- ami azt jelenti. Velünk az Isten.” (Máté 1,22-23). 4) vitathatatlan csodák is tanúsítják azt, hogy a Szentírás Isten valódi szava- gyógyulások, halottak feltámasztása…. Az aki csodákat cselekszik, Isten hatalmával cselekszik, a Szent Lélek lakik benne. Az aki ilyen csodákat cselekszik, csak a tiszta igazságot hirdetheti. Maga az Úr is azt mondja a csodákról, hogy ezek tanúságtevő jelek, például arra vonatkozóan, hogy Őt valóban az Atya küldte.
„Nekem azonban Jánosénál nagyobb bizonyságtételem van. Mert a feladatok, amelyeket az Atya rám bízott, hogy teljesítsem azokat, tehát azok a cselekedetek, amelyeket elvégzek, maguk tesznek bizonyságot arról, hogy engem az Atya küldött el.” (János 5,36). 5) Az Isten szava és annak ereje abban is megnyilvánul, hogy rendkívüli hatást gyakorol az ember szívére. Jó példa erre a tizenkét apostol, akik nagyrészt szegény, műveletlen, alacsony társadalmi pozíciójú emberek voltak, mégis tanításukkal legyőztek hatalmasokat, bölcseket, királyokat, birodalmakat.